Ha valamit meg szeretnénk találni az interneten, általában beírjuk a Google keresőmezőjébe vagy a böngésző címsorába, és az Entert megnyomva megjelenik a találati lista. Naponta sok millióan (és egyre többen) keresnek így az interneten, nem csoda, hogy egyre többen szeretnének minél jobb helyen megjelenni a találati listákon egy-egy keresés után. A keresőmarketing sokkal hatékonyabb más hirdetési formákhoz képest, mert aki így találja meg a weboldalunk célzottan arra termékre vagy szolgáltatásra keres, amivel a vállalkozásunk foglalkozik.
Előfordulhat, hogy Ön is látta már a Google futóbiciklis reklámját, amelyben hirdetésre sarkal, de az is lehet, hogy 15ezer Ft-os ajándék kupont is kapott már a hirdetés kipróbálásához. Ezek a kattintás alapú fizetett hirdetések ugyanúgy részei a keresőmarketingnek, mint a keresőoptimalizálás. Ezek a hirdetések egy-egy keresés után a találati lista alján és tetején valamint a jobb szélén jelennek meg, kis narancssárga alapú hirdetés szöveggel kiemelve.
A keresőoptimalizálás során a keresők felől érkező látogatók számát növeljük olyan tevékenységek sorával, amelyek révén weboldalunkat, a termékeink vagy szolgáltatásunk jellemző kulcsszavakra előre juttatjuk a Google találati listáján.
Az egyik legfontosabb dolog, hogy oldalunkon az un. meta tagek legyenek kitöltve és lehetőleg legyenek relevánsak az oldalra nézve.
Mik is ez a meta tag-ek és mikor relevánsak az oldalra nézve?
Ezek a meta tag-eket a látogatók nem látják, de az oldalunk html kódja tartalmazza és a kereső robotok felhasználják a rangsorolás során. Ezek a meta tageket azonban mi is láthatjuk, ha weboldalunkon a jobb egérgombbal kattintunk és az így felugró menüből az „oldal forrásának megtekintését” választjuk vagy vannak különböző meta tag ellenőrző eszközök, amelyekkel ellenőrizhetjük, hogy weboldalunk rendelkezik-e a szükséges meta tagekkel.
Ha az oldalunk forráskódjában szeretnénk megkeresni ezeket a meta tageket, azt az oldal fejlécében kell keresnünk. A fejléc elemek a <head></head> elemek között találhatók.
Az itt található elemek nem jelennek meg weboldalunk tartalmi részében. Itt adjuk meg a honlapunk címét, honlapunkat milyen keresőszavak jellemzik, illetve adhatunk néhány mondatos leírást is az oldalról.
Title tag
A leggyakoribb elem, amit ide el kell helyeznünk, az oldalunk címe, amit a <title></title> tagek közé kell írni. Honlapunk címe a böngésző tetején is megjelenik. Ez az egyik legfontosabb eleme oldalunknak. Lehetőleg szerepeljen benne kulcsszavunk és ne legyen túl hosszú, legfeljebb 6-8 szóból álljon. Fontos, hogy kulcsszavaink lehetőleg a title tag elején szerepeljenek. Honlapunk címe legyen releváns az oldal tartalmára nézve, hiszen lényegében az oldal tartalmát kell összefoglalnia. A cím marketing szempontból is nagyon fontos, mert kereséskor ez a cím jelenik meg a találati listán. Ha sikerül jó szlogent írnunk, többen kattintanak rá és így több látogatója lesz weboldalunknak.
Keywords meta tag
<meta name=”keywords” content=”kulcsszó1, kulcsszó2 ” />
Az un. keywords tagba , honlapunk kulcsszavait érdemes felsorolni vesszővel elválasztva. Ez az elem sokat vesztett súlyából az elmúlt évek során, de vannak keresők, amik a mai napig figyelembe veszik a találati listánál az ide beírt kulcsszavakat, ezért érdemes kitölteni. Ide szavakat és kifejezéseket kell írni, egymás mellé vesszővel elválasztva, mégpedig olyan szavakat, amelyek szerepelnek oldalunk tartalmában is. Ezek a kulcsszavak az adott oldalra vonatkoznak és nem a teljes honlapra, ugyanúgy mint a title tag.
Description meta tag
<meta name=”description” content=”” />
A következő meta tag oldalunk 1-2 mondatos összefoglalóját tartalmazza és jóval fontosabb, mint a keywords tag, ez az un. description. Ennek is jellemzőnek kell lenni az oldal tartalmára és ugyanúgy, mint a title és keywords tagoknál minden oldalnál egyedinek kell lennie.
Weboldalunk karaterkódolása
Az oldal karkterkódolását a következő sorral lehet beállítani:
<meta http-equiv=”Content-Type” content=”text/html; charset=utf8″ />
Régebben elterjedt volt még az ISO-8859-2 kódolás is a magyar nyelv esetén, ma már inkább az UTF8 karakterkódolást használjuk.