Webáruház nyitás, üzemeltetés feltételei

A webáruház nyitás feltételei

Az utóbbi években egyre többen keresnek meg minket, hogy szeretnének webáruházat nyitni és mik a webáruház nyitás feltételei, milyen költségekkel kell számolni annak elkészítése, üzemeltetése kapcsán. Sajnos kevés helyen szerepelnek ezek érthetően és röviden leírva, a jogszabályok tengerében pedig gyakran igen nehéz kiigazodni. Ezért próbálom meg összefoglalni a webáruház nyitásra vonatkozó jogszabályokat az alábbi oldalon és tanácsokat adni az elmúlt évek tapasztalatai alapján. Természetesen nem fogok tudni mindent részletesen leírni egy oldalon, de a weboldalunkon további hasznos információkat találhat weboldalak és webáruházak készítésével kapcsolatban, illetve a felmerülő kérdésekre email-ben is szívesen válaszolok.

webaruhaz_nyitasAz internetes kereskedelem kereskedelmi, adózási és fogyasztóvédelmi szabályozása megegyezik az üzlethelyiségben vagy más módon folytatott kereskedelem szabályozásával.  Webáruházat a kereskedők sok esetben a már meglévő üzlethelyiségben folytatott kereskedésük mellé nyitnak vagy a forgalmuk növelése céljából vagy mert lépést kell tartani a konkurenciával, mivel az internetes kereskedelem egyre nagyabb szeletet hasít ki az adott termék vagy szolgáltatás értékesítéséből. Aki kimarad az e-kereskedelemből, annak a jövőben, könnyen a webáruházzal már rendelkező konkurenseknél landol profitjának egy része.

A kereskedelem lehet magánszemélyek által, illetve üzletszerűen folytatott kereskedelem. A webáruházakkal kapcsolatban elsősorban az utóbbiról lesz szó, de az aukciós oldalak nagy népszerűsége miatt lentebb kitérek a magánszemélyek által folytatott kereskedelemre.
Az üzletszerűen folytatott kereskedelem során az eladó lehet vállalkozás, cég vagy egyéni vállalkozó (összefoglaló néven: üzlet), míg a vevő lehet üzlet vagy magánszemély. Webáruházak esetén megfigyelhetjük, hogy általában jóval szélesebb a választék, mint a hagyományos boltoknál. Ennek oka, hogy a webáruházak bár gyakran egyáltalán nem rendelkeznek raktárkészlettel, a gyártótól, nagykereskedőtől rövid időn belül be tudják szerezni a keresett terméket. A vásárlók részére így szélesebb kínálat áll rendelkezésre, amelyek közül a nap 24 órájában válogathatnak és vásárolhatnak.  A webáruház nyitás azonban nem csak a vásárlók számára előnyös, hanem a vállalkozók számára is, mivel nem kell üzlethelyiséget bérelni, eladókat felvenni és gyors és pontos nagykereskedőt vagy gyártót találva, kis raktárkészlettel is elindítható az internetes kereskedés és így nem szükséges, hogy az eladónak nagyobb pénzösszege álljon a raktáron lévő termékekben.

 

Az üzletszerű és magánszemélyek által történő kereskedelem. 

Az interneten egy inkább terjed a magánszemélyek által folytatott kereskedelem. Elegendő csak az utóbbi idők több milliós reklámkampányaira gondolnunk (Vatera, Jófogás, OLX) és egyértelmű, hogy az internetes aukciós portálok egyre ismertebbek és elterjedtebbek itthon is, és egyre több használt terméket értékesítenek magánszemélyek az internet segítségével.  Ezek a fajta termékértékesítés magánszemélyek között zajlik és rendszerint csak egy-két darabot értékesítenek egy típusú termékből. Ilyen például, amikor valaki a kinőtt ruháját, gyermekének játékait, megunt műszaki cikkeit adja el valamelyik aukciós oldalon alkalmanként.  Az üzletszerű és magánszemélyek által történő használtcikk kereskedelem között jelentős szabályozásbeli és adózásbeli különbségek vannak. 2012 január 1-től az üzletszerű értékesítésre vonatkozó szabályok megváltoztak, amelyre más adózási szabályok vonatkoznak.
Az adózási szabályokkal minden internetes kereskedőnek érdemes tisztában lennie, mert ennek hiányában meggyűlhet bajuk az adóhatósággal. Akik eseti jelleggel adják el megunt ruháik, műszaki cikkeik és megfizették utána az adót, nem kell tartaniuk az adóhatóságtól, de akik rendszeresen értékesítenek valamilyen terméket, már üzletszerű kereskedelmet folytatnak.

Gyakran merül fel a kérdés, hogy ha valaki nem csak pár terméket szeretne eladni, melyik kereskedési formát válassza és mikor kell adószámot kérni?

Ehhez előbb azt kell tisztázni, hogy eseti jelleggel vagy rendszeres, tartós jelleggel, üzletszerűen kívánunk-e termékeket értékesíteni.  Nézzük mit mond erről a törvény:

„Az adózás rendjéről szóló törvény (art.) szerint adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkező adózó folytathat. (Kivétel ez alól bizonyos esetben az ingatlan-bérbeadás.) Az általános forgalmi adóról (áfa) szóló törvény szerint gazdasági, vagyis adóköteles tevékenységnek számít az, amit valaki üzletszerűen, illetve tartós vagy rendszeres jelleggel folytat, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi.„

webaruhaz_uzemeltetesHogy mi számít üzletszerűnek, az a törvény nem pontosítja. A NAV értelmezése szerint üzletszerű egy tevékenység, ha az a magánszemély megélhetésében, vagyoni és jövedelmi viszonyaihoz képest nem elhanyagolható mértéket képvisel. Az üzletszerűség megállapításához figyelembe kell venni az értékesített termékek mennyiségét és értékesítés körülményeit is. Az értékesítés ismétlődése, rendszeressége már önmagában üzletszerűvé teheti az adóhatóság megítélése szempontjából tevékenységünk.

Sokan úgy gondolják, hogy elegendő ha önálló tevékenységet folytató magánszemélyként kérnek adószámot, ezzel eleget téve bejelentési kötelezettségüknek. Az internetes értékesítés azonban, gazdasági tevékenységnek minősül és az egyéni vállalkozókról és egyéni cégről szóló törvény alapján üzletszerű gazdasági tevékenységet természetes személy egyéni vállalkozóként végezhet.
Azaz, ha magánszemélyként úgy ítéljük meg, hogy internetes eladásaink kimerítik az üzletszerű, illetve a rendszeres jelleg fogalmát, akkor ki kell váltani az egyéni vállalkozói igazolványt és adószámot kérni.

 

Mik a webáruház üzemeltetés feltételei, milyen adatokat kell közzétenni weboldalunkon?

Webáruház nyitás esetén az üzemeltetőt bejelentési kötelezettség terheli, amelyet az illetékes jegyzőnél kell megtenni. Bejelentéskor a kereskedelmi formák közül a csomagküldő kereskedelmet kell bejelölni. Vannak termékkörök, amelyek forgalmazásához üzlethelyiséget kötelező fenntartani. (Lásd kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet) 7.§)

A webáruház üzemeltetéséhez működési engedélyre nincs szükség, kivéve természetesen azokat a kereskedőket, akik olyan termékeket szeretnének értékesíteni, amelyek forgalmazásához a jogszabályban előírtaknak megfelelően valamilyen engedély megléte szükséges.

A honlap tehát engedély nélkül üzemeltethető. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az üzemeltetésnek ne lennének törvényi követelményei, feltételei. Ezek közül a legfontosabbak:

 

Az Ektv. 4.§-a tartalmazza, hogy mely adatokat kell a honlapon feltétlenül folyamatosan közzétenni.

A szolgáltató köteles elektronikus úton közvetlenül és folyamatosan, könnyen hozzáférhető módon legalább a következő adatokat közzétenni:

a) a szolgáltató nevét,
b) a szolgáltató székhelyét, telephelyét, ennek hiányában lakcímét,
c) a szolgáltató elérhetőségére vonatkozó adatokat, különösen az igénybe vevőkkel való kapcsolattartásra szolgáló, rendszeresen használt elektronikus levelezési címét,
d) ha a szolgáltató létrejöttét vagy tevékenysége gyakorlásának megkezdését jogszabály nyilvántartásba való bejegyzéshez köti, a szolgáltatót a nyilvántartásba bejegyző bíróság vagy hatóság megnevezését, és a szolgáltató nyilvántartásba vételi számát,
e) ha a szolgáltató tevékenységének gyakorlása jogszabály alapján engedélyköteles, ezt a tényt az engedélyező hatóság megnevezésével és elérhetőségi adataival, valamint az engedély számával együtt,
f) ha a szolgáltató az általános forgalmi adó alanya, a szolgáltató adószámát;
g) a szabályozott szakmák gyakorlásának körében:
ga) annak a szakmai érdek-képviseleti szervnek (kamarának) a megnevezését, amelynek a szolgáltató akár kötelező előírás alapján, akár önkéntesen tagja;
gb) a természetes személy szolgáltató szakképzettségének, illetve szakmai, tudományos fokozatának, valamint annak a tagállamnak a megjelölését, ahol ezt a szakképzettséget, illetve fokozatot megszerezte;
gc) hivatkozást a szabályozott szakma gyakorlásának a szolgáltató letelepedési helye szerinti államban alkalmazandó szakmai szabályaira, és az azokhoz való hozzáférés módjára.

Ez tehát a frissen létrehozott web-áruházként működő honlap minimálisan kötelező adattartalma.

Milyen szabályok vonatkoznak az általános szerződési feltételekre?

Az Ektv. 5-6.§-a tartalmazza a szerződéskötésre, köztük az általános szerződési feltételekre vonatkozó szabályokat, a megrendelés visszaigazolására vonatkozó előírásokat. Ezek szerint a szolgáltató köteles a szolgáltatásra vonatkozó általános szerződési feltételeket az igénybe vevő számára hozzáférhetővé tenni. A Polgári Törvénykönyv szerint, az általános szerződési feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje, és ha azt a másik fél kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta. Ilyen ráutaló magatartásnak minősül pl. amikor egy jelölőnégyzetben a vevő a megrendelés leadásakor kipipálja, hogy elfogadta a webáruház vásárlási feltételeit.

A 6.§ (2) bekezdés rendelkezései közül kiemelhető, hogy a szolgáltató köteles az igénybe vevő megrendelésének megérkezését az igénybe vevő felé elektronikus úton haladéktalanul visszaigazolni.

Mit jelent az elállási jog?

A vevőt internetes vásárlás esetén úgynevezett elállási jog illeti meg. 

Az elállási jog azt jelenti, hogy az interneten (távollevők között) megkötött szerződéstől jogszabályi felhatalmazás alapján egyoldalúan visszaléphetünk és a termék visszaküldése esetén követelhetjük a kereskedőtől az általunk kifizetett összeg visszatérítését. Az elállási jog kompenzálja azt, hogy a vásárlás előtt nem volt lehetőségünk a termék megvizsgálására, kipróbálására, illetve üzembe helyezésére.

Az elállási jog 2014. március 15-től hazánkban is tizennégy napig illeti meg a vásárlót, az Európai Unió irányelveinek megfelelően. Az elállási jog a vevőket védi és ha a vevő él az elállási jogával, a kereskedő köteles visszavenni a terméket, valamint annak teljes vételárát visszafizetni. Sajnos, vannak akik az elállási joggal visszaélnek és pl. ruhát, cipőt pár nap használat után visszaküldik a kereskedőnek. A kereskedő ezt úgy tudja kivédeni, ha az elállási joggal visszaélő vevőt a későbbiekben nem szolgálja ki. A kereskedő nem köteles visszavenni a használt terméket, arra a gyártó vagy forgalmazó cég által vállalt javítási illetve csere garanciák vonatkoznak.